2010. február 28., vasárnap

szeret téged!

Láss csodát és hitetlenkedj! A leprás elzárva élt a világtól, persze nem ő akarta így. A métervastag betonfalakon is átütött a gennyszag és az önmagát rohasztó hús nyálkocsónyás bűze. A leprást mindenki magára hagyta, nem látogatta a családja, nem foglalkozott vele senki sem. Egy apró fémkürtőn szórtak be neki ételt, persze csak ha valakinek eszébe jutott. És a leprás hitt. Hitt az emberekben és alapvetően az emberi jóságban. Hitt isten szeretetében is. Egésznap imádkozott és bűnbocsánatért könyörgött istenhez. A teste napról-napra egyre torzabb és undort keltőbb lett. Először az ujjai száradtak le a kézfejeiről és lábfejeiről, majd a kéz és lábfejek is leváltak. A teste oszlott, de ő még életben volt és csak a jóságot látta mindenben. Lassan megvakult mert a lepra átterjedt az arcára és nemes egyszerűséggel kiömlöttek a szemei a koponyájából. A bőre lefoszlott a darabokban nedvedző húslila testről, de az agya még ép volt és ő csak isten jóságát érezte magakörül.
isten meghallgatta végre az imáit jó volt hozzá: pár nappal később az országot sújtó aszály következtében belháborúk alakultak ki a lepratelep közvetlen közelében. A háborúzó felek nem voltak egyenlő létszámban közel sem és a kevesebb emberrel rendelkező törzs a lepratelep bombabiztos falai között keresett fedezéket az amúgy nagyobb tűzerővel is rendelkező ellenség elől. Ekkor akadtak rá a leprásra. Arra se vették a fáradságot, hogy végezzenek vele mielőtt elkezdik feldarabolni és sok másik leprás levágott végtagjával együtt az ellenség közé hajítják az ő kezeit és lábait is, hátha ezzel megijesztik, esetleg megfertőzik az ellenséges tábor tagjait.
isten szeretete határtalan.

hallgass mária rádiót!!! jézust adja neked...

2010. február 14., vasárnap



új rajz.
katona balázs | moleskine 2010

2010. február 13., szombat

suttogd, hogy akarod

Szinte ragacsos porrá morzsolódott az idegpályákba gabalyodott szófoszlány, de aztán valahogy mégis megúszta a dolgot és az odvas arcból porcelán-karcosan elő sistergett. A hangszálak persze pattanásig feszültek, többek között a gennyes hangszálgyulladás okán, de nyilván közrejátszott az elfogyasztott alkohol és amfetamin mennyiség is. Megüresedett lakásokból visszhangzott - soha nem lehetett tudni, hogy éppen hol játszik a szerencsétlenekkel. A levágott testrészekből ékszereket és szerszámokat készített. Kaját csak azért nem, mert állítólag vegetáriánus; ezt azért rendkívül nehéz elhinni egy szexuális bűnözőről. Az arcán jégkásává roppant a bőr, a koponyája átsikoltott rajta, valahányszor leállt a kezei alatt az élet. Egy pillanatra megfeszült a teste, a szemei nedvedzve felakadtak, az ajkai elkékültek és remegni kezdtek, majd nyelt egyet és kipréselte magából néhány hangot amik betűkké fagytak, azok meg egy szóvá: szeretlek.

ez tökspontán. másnapos vagyok, hisztis és kibaszottul idegesít a valentin-nap létezésének ténye. nemtudom, hogy van-e itt összefüggés, de valahol biztos.

háhh.

Újfent hihhetetlen logikám segedelmével arra a következtetésre jutottam, hogy ha dugásról szol a közvéleménykutatás az sokkal több embert érdekel, mint például, hogy akarsz e könyvet írni meg úgy általában hogy állsz ehhez a kérdéshez. Úgyhogy marad a jólbevált téma kicsit megcsavarva.

2010. február 6., szombat

betonkaptár

  gerince megfordult a tengelye körül és elém zuhant. valaki szétnyírt torokkal felhörgött ott messze, aztán az aszfaltba olvadt a hangja. két-három húsvörös méh elrotált a fejem mellett és üveghangon felvisított a parakürt, valahol fenn a szürke anyaghalamaz felett.
Te azt hiszed itt kezdődött. nem.
  kifakult tigriscsíkos hajnal rángott, talán valamivel hűvösebb mint az elmúlt hetekben megszokott. még bűzlöttek az utcák a szakadozó, de már lassan fénnyé melegedő éjszakától.
egy füstokádó, alagsori kocsmában ébredeztek. felvágták az éjjel összenőtt szemhéjaikat és nagyokat csöppenve körbenéztek, hogy mi. mikor tudatosult, hogy ugyanaz, mint mindig, akkor kirendelték a kocamázas húspálinkájukat és öklendezve lezúzták a torkukon. volt aki poharastul. miután végig kurták a munkaköri leírásából fakadóan felajánlkozó pultoslányt kirecsegtek az utcára.
talán összeölelkezve megnézni a napfelkeltét, talán fejbelőni az ordibáló, merevrészeg öregasszonyt és utána folytatni, még fel nem sír a kaptár.

. . .és gyermeke odaadóan felsikoltott

Nagyon meleg volt. Lomhán kavargott az összeszáradt mezők felett a forró, elhasználódott levegő, akár a tüdőprés. Az összeroncsolt földeken állattetemek heverésztek oszladozva, boldogan döngicsélő légyrajok lakhelyül és táplálékforrásául szolgálva. Barnán lengett a rothadás bűz, bebújva még a kibaszott bőröm alá is.
Lassan, rovarléptekkel haladtam az élesre fonnyadt talajon, hátha eljutok valahová idővel. Elbotorkáltam egy döglött borjú mellett. Egy kislány lopva rám tekintett, majd tovább ette a lilásbarna, rothadt, már-már kocsonyás húst; megálltam. A gyomrom összeugrott és görcsösen összeszakadva hánytam. A kislány egy ideig nézett -biztos örült a társaságnak-, majd újra eltűnt a püffedt belek között. Könny folyt a szemeimből; mart. A kislánynak hiányzott az egyik karja, csak egy üszkös, gennyfátylas csonk állt ki a bordái közül; őt is megakarták enni nemrég. Testét gyulladt fekélyek lepték a vérmocsok alatt.
Összeszedtem magam és tovább támolyogtam. Utánam sírt; nem fordultam vissza.

_ _ _ _ _ _ _

igen tudom, hogy lassan kezd unalmassá válni a belezős, dögevős, kannibálodós, csonkokkal túlterhelt remekműáradat, de szokásom egy adott témához/ötlethez/hangulathoz több félefaja egypercest is írni.
hamarosan jelentkezem valami újjal..

2010. február 4., csütörtök

és fénytelenné csiszolta gyermekét


Soha nem volt mintagyerek, de legalább voltak elvei és céljai. Egy ideig a város volt az otthona, mint a többieknek, aztán egyszercsak azon vette észre magát, hogy egy apró, de annál csinosabb erdei házikóban éldegél és fát gyűjt, hogy legyen mivel fűtenie. Az ablaka alatt csipkebogyó bokrok lengedeztek a csípős késő őszi szélben és odafent a vénséges fák rozsda-pozsgás koronájában apró vörösbegyek csikorogtak a hideg ellen. Aztán elkezdtek tovább ömleni az évek. Lassan sejtelmessé fagyott az, ami mind ez idáig kérgesen ropogott. Sorra beletört a kulcslyukakba, úgy érezte, hogy soha nem tudhatja meg, hogy mit rejt egy vélt, bár soha sem látott másvilág .
--------
A színek letisztult semmitmondó áramkörökké fagytak és ő csak ült a város felett a rózsaszín szemű lánnyal -nem emlékezett, hogy honnan ismeri- és alig látható, de annál őszintébb mosollyal figyelte, ahogy a házak közül menekülő langyos áramlatok a hajával keringőznek. Kezdtek beigazolódni a félelmei; a levegő fogyott és a világ csak torzult és hanyatlott a szenilis és arrogáns égi lény óvó kezei közt.
Egyik éjszakáról a másikra elfogyott minden. Megindult a kannibalizmus és nekrofágia betegségekkel átitatott dicső kora.
Minden letisztult, mégis hörögve okádta a rothadó, zsíros mocskot. Azt mondták, hogy az idő végelgyengülésben meghalt; valójában isten - még - élve beásta a mérgezett, kékké oszlott hússal teli földbe, hogy élhetetlenné tegye az örökkévalóságot.
--------
- Ő csak rohant és rohant a rózsaszín szemű lánnyal...
...még a többiek zokogva ették egymást. -

2010. február 2., kedd

ugye szex!?

nos lezárult ez a rendkívüli mértékben komolyanvehető közvéleménykutatás és jómagam azt szűrtem le mindebből, (nem csekély logikai érzékemet csillogtatva) hogy dugni szeretünk és nem nagyon van olyan faszfej aki még elhiszi, hogy a házasság után szex az követendő és jó ( ha tudtok ilyenröl kérlek végezzetek vele! )
különben meg megsem lepődök, hogy az erőszakszex nyert! jóis az. grrrrrr!:D

ja amúgy már javában töröm a fejem az ujabb közvéleménykutatás témáján:D