2010. december 20., hétfő

van ilyen.

- Valami durva kellene. Ezek már nem basznak szét annyira.
- Szúrd be magad az ondómmal. Durva és odabasz. -mondta röhögve az ablakpárkányon dohányozó, bőrbe húzott, fertőzött húskupac.
- Kurva humoros vagy.  -a nő egy megfakult kék bőrfotelben ült és s tenyerében tartott ködállagú fekete tablettákat vizsgálgatta, de azért elmosolyodott. -Torkig vagyok veled néha.-
A férfi megdöbbent arccal hátrapillantott, majd a nővel együtt kirobbant belőlük a nevetés.
- Szeretem, ha torkig vagy velem.
- Szeretem, hogy torkig lehetek veled.
- Szeretem, hogy szereted. szeretlek. - mind a ketten nevettek.
A szoba különben elég nyomasztó helység volt. mozgott. széthámlott függönyök lógtak itt-ott, mögöttük szörnyűséges lények szuszogtak gyomorból, a falak izzadtak a láztól.
A föld pedig zsírosan böffentgetett és mocorgott, eres bőrén meg-megfeszült a sebes, szürke bőr.
A fekete csillárból, irreális helyeken kegyetlen, ragacsos fények ömlöttek elő, rácsöpögve mindenre. Kint már sötét volt és hideg.
A férfi kihajította az éjszakába a csikket majd az ágyra dőlt. A nő követte a mozdulatot a szemeivel, majd ő is az ágyra feküdt. összesercent a bőr.
A szétkaszabolt függönycafatok meglibbentek, végigsimultak a testeken.
a férfi a nő tengerkék szemeibe rágta magát; összemosolyogtak. a nő a férfi szájába pakolt egy tablettát, majd  egyet ő is bevett. hosszú, csáp puha csók, sűrű, friss nedvekkel szőtt álombaringatás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése