Rettegtem tőlük és a testem minden létező módon ellenkezett, de ők annyira hatalmasak és öregek voltak, hogy nem volt választási lehetőségem; Amikor odaléptem az egyik duzzadt húsú nyílás partjára és a mélybe tekintettem, váratlanul -de sokat sejtetően- összeszűkült az idő pupillája és a légcsövembe hányt a legfájdalmasabb szaggal, amit valaha éreztem; az idők kezdete óta felgyülemlő kegyetlenség és lassú, élvezettel teli pusztulás rothadó szaga volt ez. Akár egy mézzel töltött hulla egy elfeledett pincében, valamelyik bérház alatt.
Kirobbantam a saját szemgödrömön át, szilánkosra törve a csontokat, péppé paszírozva a szerveimet; a belsőm kifordult önmagából. Az összeaszott váz mellett egy alaktalan , áttetsző hártyabőrrel bevont húsmassza szuszogott; bizony az voltam én. A levegő már nem éltetett, a nyílás felé kapartam magam, törve és nyúzva undorító testemet, hogy a sebbe zuhanva, a mélybe tapadt gennyben találjak nyugalomra. Ott ahol nincs fény és nincsenek színek és alapvetően semmi nincs, ami csak halványan is sejtetné az élet létezését.
Valamikor nagy voltam és uralkodtam és számítottam és létrehoztam és most, most egy elfeledett lárva vagyok a sötétség mélyén, a tetem langyos tályogrengetegben remegve...
Görcsbe rándulva ébredtem, irtózatos légszomjjal, izzadságban úszva. A testemet véres karmolásnyomok borították és fáztam. A magzatpózban, mellettem alvó csaj körmei alá száradt a vér, de az sokkal jobban lekötötte a figyelmemet, ahogy álmában mosolygott. Elviselhetetlenül aranyos volt. Az ágy mellett üres üvegek törték a reggeli fényt, ami egy padlizsán lila függönyön át szűrődött a szobába. Az éjjeli szekrényen egy féldoboz sör pihent, de a szélén egy csikket nyomott el valami faszfej, úgyhogy azzal se lehetett mit kezdeni, pedig meglehetősen szomjas voltam. (a faszfej különben minden bizonnyal kettőnk között keresendő) A szomjúság rossz, de átvészelhető született meg a bölcsesség, úgyhogy visszafeküdtem halkan és átöleltem a lányt, akinek szex és szerelem illata volt ( elég rossz párosítás ) és mosolyogva visszazuhantam a kibaszott álmaim közé. Éreztem, ahogy ő is álmodik és felém nyúl minden lélegzetvétellel, és minden szívdobbanással. Jó volt.
Még van pár évem mielőtt a gennyel teli mélyben kötnék ki elfeledve.
-a vázlataim között találtam és felkeltette az érdeklődésemet, kicsit átdolgoztam, de nem nagyon, ha nem tetszik hagyd elmenni-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése